20 éves az A38 Hajó

Rengeteg feltörekvő zenekar, évi nyolcszáz program és félmillió kultúrafogyasztó. Húszéves lett Budapest “Hajója”.

2003. április 30-án Maceo Parker amerikai szaxofonos több mint három órás koncertje volt az első, ami megszólalt a Hajó gyomrában. A következő hónapban olyan legendák segítettek bemelegíteni az A38 színpadát, mint a Walter Trout & the Radicalsvagy a Jazzanova. Sőt, olyan “rutinos nyitók” is érkeztek, mint az osztrák Ripoff Raskolnikov, aki 1990-ben a Tilos az Á pincéjét is megnyitotta. A hatalmas világsztárokon túl a legnagyobb, – vagy azóta legnagyobbra nőtt – hazai előadók is gyorsan belakták az állóhajó tereit és labirintusos folyosóit. Kiss Tibi, Žagar, Anima Sound System, Kispál és a Borz, Parno Graszt, Lajkó Félix és a Colorstar is rögtön, a nyitás évében vízre szállt.

Az A38 felújítása. Fotó: Czabán György

750 tonna acél, bányászok és járatlan műszaki feladatok

A húsz évvel ezelőtti indulást rengeteg munka előzte meg. Az Ukrajnából felúsztatott hajótest átalakításához 750 tonna acélra volt szükség, a rakparton az áram, a víz és a gáz bevezetéséhez is bányászok kellettek, de a hely akusztikáját is ki kellett építeni az erre egyébként eredetileg alkalmatlan testben. A teljesen hangszigetelt, a kor színvonalán a legmodernebb hangtechnikával felszerelt koncertterem akusztikai kialakítását a BME Akusztikai Laboratóriumának közreműködésével ugyanaz a világszínvonalú csapat végezte, mely a Művészetek Palotájánál is dolgozott.

A 2003-as nyitással korántsem értek véget a plusz feladatok, az úszó koncerthelyszín azóta is hatványozott terhet ró az üzemeltetőkre egy átlagos, “téglából” épült klubhoz képest. A fenntartáson túl az elmúlt húsz évben több válságot is át kellett vészelnie a Hajónak, elég csak a legutóbbi, COVID-19 miatti lezárásokra gondolnunk. Az A38 ekkor sem állt le, tartalmak gyártásával a karantén alatt is munkát tudott adni több száz hazai zenekarnak és a zenei szcéna produkciós területén dolgozó szakembereknek is.

Köznévből tulajdonnév

Mára a Hajó egy évben 350 napot üzemel, ezzel közel 800 különböző programnak ad teret, összesen 500.000 évi látogatónak. A koncerteken túl, az A38 Európa egyik legösszetettebb kulturális intézménye lett, kiemelkedő színvonalú televíziós és rádiós műsorgyártásra alkalmas stúdiókkal, amelyeket jelenleg az M2 Petőfi TV és Petőfi Rádió használ állandó produkciós terekként. Egy év alatt 1000 órányi televíziós produkció és stream készül, aminek köszönhetően az elmúlt 20 évben Európa egyik legnagyobb könnyűzenei archívuma jött létre. 

Mit adott a magyar könnyűzenei és klubszcénának az A38? A köznévből az évek alatt tulajdonnév lett, Budapesten ma mindenki érti, hogy ha azt mondod, mész a Hajóra. Az A38 megkerülhetetlen szereplője lett mind a magyar, mind az európai zenei palettának, fontos helyet betöltve a haza, valamint a nemzetközi zenekari turnézás és fesztiválszektor vérkeringésében egyaránt.

Az A38 hídja a 2010-es árvíz idején.

Az A38 Hajó napi üzemeltetésének határait minden tekintetben feszegető problémákra sosem lehetett mindennapos ügyekként tekinteni. Így sosem volt magától értetődő, hogy egy vízen álló klub ennyi ideig és ilyen minőségben lesz képes üzemelni, hiszen egy szárazföldi, bebetonozott koncerthelyszínhez képest még összetettebb problémákkal kell szembenéznie és ezekre még annál is sokkal kreatívabb megoldásokat kell találnia.

A dunai jégzajlás, vagy a 2013-as árvíz mind olyan kihívás, amivel egyedül az A38-nak kellett szembenéznie az évek során. De csak a Hajót kell több száz kilométert vontatni árral szemben a Dunán, majd mind az 1200 tonnájával kiemelni a vízből egy teljes átvizsgálásért.

Ezek a kihívások is kellettek az elmúlt három év eddig teljesen járatlan problémáinak megoldásaihoz is, legyen szó akár a COVID-, akár a rezsiválságról.  A COVID-koncertszünet szükségszerűen a tartalomgyártásra és az értékmentésre terelte a működési fókuszt, ennek megfelelően több belső tér megújult még magasabb színvonalú stúdiómunkák ellátására. A koronavírust követő lélegzetvételnyi megkönnyebbülést villámcsapásként sújtó rezsiválság szintén hatalmas terheket rótt a klub életére. Például fűteni kell víz- és szennyvíz csöveket, a terek egy részét nem lehet úgy szigetelni, mint egy hagyományos épületet, de a rengeteg idelátogató külföldi zenekar utazási költsége is hatványozódott.

Katalizátorként abban a pillanatban, amikor igazán számít. 

A Hajó 20 év alatt több száz magyar feltörekvő zenekar karrierindításához járult hozzá. Olyanok adták itt első koncertjeiket, akikről ma már el sem hinnénk, hogy nem mindig szórták el az összes jegyet 15 perc alatt. Ivan & The Parazol, Elefánt, Carson Coma, mind-mind olyan nevek, akik nem csak teltház előtt játszottak az A38-on pályafutásuk elején. A hazai produkciók mellett a kontinens legjobb klubjait összefogó Liveurope programmal karöltve rengeteg európai produkció is bemutatkozhatott a hazai közönség előtt többek között Sziget nagyszínpadosok is, mint például St. Vincent, M83, Einstürzende Neubauten, Sevdaliza, Acid, Arab vagy a My Baby. Persze nem csak kis zenekarok mozgatták meg a Hajót a húsz év alatt, akkora nevek is felléptek itt, mint Bonobo, Diplo, King Krule, Tycho vagy épp Altin Gün.

St. Vincent az A38-on. Fotó: Baksa Gábor

Bár húsz év elég hosszú idő, a hajótestre száz év garanciát kaptak az alapítók, így még négyszer ennyi ideig biztosan tervezhetünk az A38 programjaival. Hogy mi lesz akkor a legnépszerűbb műfaj, kik lesznek headlinerek, és divat lesz-e még a circle pit, bármilyen magas labda is: a jövő zenéje.