Idén első alkalommal rendezik meg a nemzetközi Budapest GipsyFestet, ahol koncertek és más kulturális programok várják az érdeklődőket május 10-12-én az A38 Hajón. A fesztiválról és annak előtörténetéről a főszervező Rostás „Mazsi” Mihállyal, a Nemzetközi Cigány-és Világzenei Hálózat elnökével beszélgetünk.
Ön „főállásban” a Romengo és más zenekarok vezetője, menedzsere. Hogyam lett a Nemzetközi Cigány-és Világzenei Hálózat elnöke? Mikor és milyen céllal alakult meg a szervezet?
Feleségemmel, Lakatos Mónikával több zenekart műküdtetünk. A fő bázisunk a tradicionális oláh cigány zenét játszó Romengo, amellyel már 20 éve koncertezünk szerte Európában, mellette 2021-ben megalakult a Lakatos Mónika és a Cigány Hangok formáció, van egy kisebb együttesünk, a Lakatos Mónika Folk Trió, valamint az országban egyedül katalán rumbát játsszó MazsiMó-GipsyMónak is én vagyok a vezetője. A Nemzetközi Cigány-és Világzenei Hálózatot három évvel ezelőtt alakítottuk azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben megismertessük a tradicionális oláh és a beás, illetve az úgynevezett kávéházi cigány zenét, emellett a lovári nyelv megőrzésének a fontosságára is szeretnénk felhívni a cigány közösség figyelmét. Ennek érdekében hívuk életre 2022-ben a Cigány Dal Napját, amit ezután szeretnénk minden évben, augusztus 8-án megrendezni. Tavalyelőtt három helyszín – Budapest, Nagyecsed és Vaja – adott otthont a rendezvénynek, tavaly pedig már 10 hazai és két külföldi településen sikerült megtartanunk. Hozzáteszem, nem kizárólag cigány zenekarokat hívunk koncertezni, csak azt kérjük minden fellépőtől, hogy legalább egy dalt lovári nyelven adjanak elő.
Miért éppen augusztus 8-án rendezik a Cigány Dal Napját?
Szerettük volna olyasvalakinek a születésnapjához kötni ezt a rendezvényt, akire büszkék vagyunk és akinek a tevékenysége összecseng a céljainkkal. Így esett a választásunk az 1943. augusztus 8-án született – és 2016-ban elhunyt – macedon énekesnő, Esma Redžepova születésnapjára. Ő volt az egyik első énekes, aki romani nyelven énekelt a rádióban és a televízióban, az első cigány előadó, akit Grammy-díjra jelöltek és aki nemzetközi szinten is a kortárs cigány zenészek példaképévé vált. Mindemellett több mint negyven gyermeket fogadott örökbe a férjével, és nemcsak felnevelte, taníttatta őket, de a saját zenekarában együtt is zenélt velük együtt.
Az először tavaly ősszel megrendezett Nagyecsed GipsyFest és a mostani, első nemzetközi Budapest GipsyFest is a Cigány Dal Napjához hasonló célok mentén szerveződött?
Nagyecsed nemcsak azért fontos számomra, mert a szülővárosom, hanem mert rajtam kívül is számos olyan cigány és magyar zenész, énekes, néptáncos született itt, akik később országos vagy nemzetközi szinten elismert művészekké váltak. Úgy gondoltam, szükség van egy olyan fesztiválra, ahol bemutathatjuk mindazokat a kulturális értékeket, amelyek a Nagyecsedről elszármazott előadókhoz köthetők, de természetesen más fellépőket is meghívunk. Az idén bemutatkozó nemzetközi Budapest GipsyFesttel az a legfontosabb célunk, hogy teret adhassunk a cigány zenének a főváros szívében, egy olyan helyszínem, ahova szívesen jönnek az emberek és ahova a zenészek is szívesen jönnek el fellépni. Ezzel a háromnapos fesztivállal is szeretnénk hagyományt teremteni és nagyon örülök, hogy Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos vállalta a rendezvény fővédnöki tisztét.
Milyen szempontok szerint választották ki a fellépőket?
Szerettünk volna minél színesebb és vonzóbb programkínálatot öszeállítani, és olyan formációkat meghívni, amelyek emelik azt a miliőt a cigány zene körül, ami – azt gondolom – jelen pillanatban egy kicsit hiányzik. A három nap során az Oláh Gergő Akusztik, a Lerom, az EtnoRom, a Besh o droM, a Kale Lulugyi, a Parno Graszt, a Pesti Csillagok és a Karaván Família zenélnek, utóbbi a fesztiválon tartja 20 éves jubileumi koncertjét. Lesz egy külföldi fellépőnk is, a dél-szerbiai Bojan Krstic Orkestar nevű rézfúvós zenekar, akik hihetetlen hangulatot tudnak teremteni, a saját együtteseim közül pedig a Romengoval és a MazsiMó-GipsyMóval találkozhat a közönség. Külön kiemelném a Romani Design divatbemutatóját, mert a roma kultúrához nemcsak a zene, a tánc, hanem a viseletünk is hozzátartozik. A Varga Erika és Varga Helena által alapított vállalkozás a világ első roma divatstúdiója, termékeik jól ötvözik a ma divatos ruhákat a cigány motívumokat tartalmazó anyagokkal. A divatbemutatót egyébként a Varga Helena Band koncertje kíséri.
Lesznek egyéb kulturális rendezvények is a három nap során?
Igen. Látható lesz egy kiállítás Kunhegyesi Ferenc cigány festőművész alkotásaiból az A38 Hajó éttermében, rendezünk egy workshopot, ahol megmutatjuk az érdeklődőknek, hogyan kell megszólaltatni az olyan hagyományos oláh cigány hangszereket, mint a szájbőgő, a kanna, a kanál és a teknő, valamint tartunk egy kerekasztal-beszélgetést is a cigány zene jelenlegi helyzetéről Európában. Ez utóbbiról egyébként minden érintettnek más a véleménye, másképp látják azok, akiknek annyi felkérésük van, hogy szinte nem is tudnának többet vállalni, míg sok oláh cigány zenekarnak, hiányzik a megfelelő menedzselés az előrelépéshez, pedig akár az európai színpadokon is megállnák a helyüket. Nekik szeretnénk a hálózaton keresztül is segítséget nyújtani.
Az év további részére és a távlatokra nézve tervei vannak?
A Nagyecsed GipsyFestet május végén rendezzük meg, az idei nemzetközi Cigány Dal Napjának ebben az évben már tíz hazai és öt külföldi település ad majd otthont, a távlati célunk pedig az, hogy az Európai Unió minden tagállamában legyen ilyen rendezvény. Gondolkodunk továbbá egy Balaton GipsyFesten is, amely utazófesztiválként hirdetné a cigány zene fontosságát különböző Balaton-parti településeken. Szeretnénk a későbbiekben a környező országok hasonló szervezeteivel kapcsolatot teremteni és egymás tevékenységét segítve talán ismét sikerül olyan népszerűvé tenni a cigány zenét, amilyen legutóbb a 90-es években volt.
Nemzetközi Budapest GipsyFest – május 10-12-én az A38 hajón
Megjelent az Index.hu-n.
