Ötven éve, 1973. március 15-én mutatta be a Budapest Filmstúdió Kardos Ferenc és Kardos István filmjét, a Petőfi ’73-at. Ennek legvégén hangzott fel először az Európa csendes című Szörényi-versmegzenésítés, melyet koncerten ugyan több alkalommal előadtak, de Petőfi soraival csak tizenegy évvel később, 1984-ben kerülhetett nagylemezre. Ugyancsak a Petőfi évfordulóra zenésítette meg Tolcsvay László a Nemzeti dal-t, de hiába terjedt szájról szájra, hivatalosan csak A Koncert című 1981-es es dupla albumon jelenhetett meg. Ráadásul az LP borítóján szövegíróként tévesen Bródy János nevét tüntették fel.
A Petőfi ’73 című film a maga idejében formailag újszerűen és politikailag merészen hatott: a Kádár-korszak sűrűjében a történelmi Pápai Kollégium udvarán mindegy háromszáz hosszúhajú és farmernadrágos gimnáziumi diák – velük együtt Angelus Iván, Dörner György, Csizmadia Tibor, Can Togay, Kánya Kata és Blaskó Péter – játszotta el az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc legfontosabb szereplőit és eseményeit, a szervezkedéstől a segesvári csatáig. Nem riadva vissza attól sem, hogy közben máglyára vessen régi festményeket és iskolapadokat.
Poptörténeti szempontból kétségkívül az Európa csendes című Petőfi-vers Szörényi Levente által megzenésített változata a legérdekesebb. A Petőfi-emlékév alkalmából készült film bemutatását ugyan engedélyezték, az állami monopolhelyzetben lévő Magyar Hanglemezgyártó Vállalat azonban az aktualizálható, áthallásos versrészletek miatt nem adta ki a dalt. Bár 1980-ban instrumentális változatban felkerült Szörényi Levente Hazatérés lemezére, sőt, 1981-ben – szöveggel – A Koncert című Illés-rendezvényen is elhangzott, az MHV még ekkor sem merte kiadni az eseményről készült dupla LP-n (ezen amúgy nem szerepelhetett a Ha én rózsa volnék című dal sem).
Az Európa csendes – szöveggel – 1984-ben, Szörényi Levente búcsúfellépésén hangzott el újra, és akkor végre nagylemezen is megjelenhetett. Az 1973-as eredeti felvétel pedig 1996-ban vált hanghordozón elérhetővé.
Ugyancsak a Petőfi emlékévhez kötődött, hogy a Tolcsvay László megzenésítette Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét, mellyel a Tolcsvay Trió a legnagyobb sikerét aratta. Koncerten játszották, de sem lemez-, sem pedig rádiófelvétel nem készült belőle. Mégis sláger lett, szájról szájra terjedt, később tömegek énekelték. 1981-ben, mint a Tolcsvay és a Trió egyik számát felvették A Koncert műsorába, a Nemzeti Sportcsarnok közönsége lelkes ovációval fogadta, mégis csak külön pártfogói közbenjárásra kerülhetett fel az eseményről készült albumra. Az MHV illetékeseinek zavarodottságát jelezte, hogy a Nemzeti dal szövegírójaként a borítón Bródy Jánost tüntették fel. Amit Bródy így kommentált: „Ez feltehetőleg a hivatal lelkiismeret-furdalásának volt a következménye, nyilván érezték, hogy egy Petőfi Sándor-verssel ma már nem illene bajnak lenni, de ha mégis, akkor azt talán nem is Petőfi írta, hanem én.”
Megjelent az Index.hu-n.
