A 20. század második felében a magyar könnyűzene színpadán 23 évesen pillanatok alatt vált népszerűvé. Harangozó Teri hosszú ideig a slágerlisták élén volt, karrierje során számos mérföldkövet ért el.
Az 1943-ban született Harangozó Teri pályája a hatvanas években indult, és pillanatok alatt a Magyar Rádió egyik legfoglalkoztatottabb táncdalénekesévé vált. 1965-ben második helyezést ért el a Ki mit tud? tehetségkutató versenyen, ami lehetővé tette számára, hogy felvételt kapjon a rádió könnyűzenei stúdiójába. Itt 1966-ban rögzítette az első dalát, a Túl az első nagy szerelmen című szerzeményét. Azonban a valódi áttörést a Minden ember boldog akar lenni című dala hozta meg, amely országos siker lett.
360 ezernél is több eladott lemez
Harangozó Teri két évig őrizte meg a címét a legsikeresebb női előadóként Magyarországon. 1967–’68 között 362.473 kislemezt adtak el tőle. Ezek jelentős részét Dobos Attila slágereinek köszönhette, különösen a Minden nap és a Mindenkinek van egy álma című daloknak, amelyek még 1969-ben is kiemelkedően jól teljesítettek.
A sikerek után külföldre kezdett járni, először Innsbruckba, majd Kubába hívták, és később a szocialista országokba is ellátogatott. Ami viszont meglepően szép gesztus volt tőle, bárhová ment, a Mindenkinek van egy álma című slágerét az adott ország nyelvén énekelte el. A tánczenei műsorok és ORI-turnék egyik nagy sztárja volt, és slágerei, mint például a Nincsen olyan szerencsém, Kis papírhajó, Sose fájjon a fejed, Veled is megtörténhet egyszer, Szeretném bejárni a Földet, hosszú időn keresztül toplistásak voltak.
Betiltották, pedig nem volt bűnös
A TTT rendszerébe az énekesnő dalai teljesen jól tudtak illeszkedni, hiszen semmi társadalmi vagy politikai utalás nem volt bennük, dalai a vágyakozó, szerelmes, boldogságkereső témában maradtak. Harangozó Teri élettörténetének egyik legmeglepőbb momentuma mégis az volt, amikor 1970-ben a dalait mégis betiltották, ezáltal karrierjén is csorba esett. A betiltott dalok Dobos Attilához köthetőek, aki feleségével, Mary Zsuzsival éppen akkor disszidált Németországba.
A hetvenes évek első felét Harangozó is külföldön töltötte, de 1976-ban újabb albuma, a Lánynak születtem révén ismét visszakerült a hazai reflektorfénybe. Az ’80-as években további slágereket szállított, mint az Óriáspénz, Hidd el, Szeretném, ha féltékenyebb volnál, Ma valakinek hiányzom, és Banánvirág.
Pályája során négy nagylemezt és több mint száz dalt készített, mindeközben pedig folyamatosan jelen volt a zenei életben. Az énekesnőnek a zenélés volt az élete, kétszer volt férjnél, de a magánéletét háttérbe szorítva sokkal inkább a zenei pályájára fókuszált. Ő ugyanis, ahogyan többször is mondta, nem családanya akart lenni, hanem énekesnő.
Címlapkép: Fortepan / Szalay Zoltán
