Elérhetetlentől az elismerésig – akár ez is lehetne a mottója annak a filmnek, amely idén az A38 Hajó 20. születésnapjára készült Szirmai Márton rendezésében. A 20 év az A38 Hajón című film olyan perspektívát mutat fel, amit eddig a közönség zöme nem látott, végigkövethetjük a Hajó történetét a kezdetektől napjainkig.
Egyrészt visszatekint egészen addig, amikor még csak fantáziaként fogalmazódott meg ez a koncert- és rendezvényhelyszín, másrészt pedig azt is megmutatja, hogy a százötven fős munkacsoportot működtető Hajó létrejötte és fennmaradása milyen szakemberek összehangolt munkájának volt köszönhető, és hogy azóta hogyan alakulnak ott a különböző munkafolyamatok. Az A38 nemcsak szórakozóhelyként üzemel, hanem tévéműsorokat gyártanak az MTVA-nak, és itt működik a Petőfi TV stúdiója is, ahol nap mint nap több tucat műsort vesznek fel és közvetítenek.
Bognár Attila a kezdetektől fogva tudta, hogy a zenei tartalmak archiválásának jelentős szerepe van a kultúrateremtésben és -közvetítésben, és hogy ez a kérdés Magyarországon még megoldatlan volt. Az A38 mint stúdióhelyszín már kezdetektől fogva része volt a tervezői koncepciónak. Napjainkban már egyre több kulturális tér él ezzel a lehetőséggel, viszont a legrégebbre visszamenő hazai és nemzetközi fellépőket számláló archívuma egyértelműen az A38-nak van. A Hajó története és alapcsapata is egészen a Bognár Attila által létrehozott Bahia Kiadó munkásságáig nyúlik vissza, ahol ez a fajta gondolkodás és a szakmai gyakorlat csírája elindult. A Bahia bár vett fel koncerteket, a fő tevékenysége nem ez volt, hanem a kiadás és a koncertszervezés. A Dunán álló Hajó inspirációjának forrása a párizsi Batofar nevű rendezvényhajó volt, így kötöttek ki a tulajdonosok egy ukrán hajótemetőnél, majd onnan az eredetileg Tripolje nevet viselő, Artemovszk 38 típusú kőszállító uszály a Petőfi híd budai hídfőjénél.
Szabó Endre találta meg azt az ócskavas árban eladó hajótestet, amelyen sok munkát és átalakítást követően létrejött a közönség számára ismert A38 Hajó mai kialakítása. Az egyik legfontosabb mérnöki kihívás az akusztikailag teljesen alkalmatlan hajótest felújítása volt. Ahhoz, hogy a Hajó koncerteket legyen képes befogadni, két hangszigetelt dobozt alakítottak ki az ún. “ház a házban” módszerrel, amelyet Miltenberger-Miltényi Miklós és Váncza László mérnökök vezénylése alapján oldottak meg. Egy hajó akusztikailag a lehető legelőnytelenebb választás, hiszen olyan szempontok merülnek fel, minthogy ha elmegy a Hajó mellett egy másik hajó, ne hallatszódjon be. Vagy ha a hajó gyomrában koncert van, az ne zavarja az étterem vendégeit. De ugyanígy például meg kellett oldani a szellőztetést is.
A Hajó 2003 április 30-án nyitotta meg a kapuit. A film tele van olyan információkkal, amelyek összefoglalják mindazt, hogy mennyire bonyolult feladat egy teljesen alkalmatlan térben működőképes, üzemeltetésre alkalmas és akusztikailag is kivételes minőségű helyiségeket létrehozni. Az, ami számunkra természetes, például hogy ne csengjen össze-vissza a koncerten a zene, vagy hogy párhuzamosan több műsor is tudjon működni anélkül, hogy zavarnák egymást – azt megoldani valójában nem is olyan egyszerű.
A film betekintést enged a kezdeti nehézségekbe is, amikor még az emberek számára ismeretlen volt a helyszín, így a felkérések zömére nem reagáltak a zenekarok – ennek megoldását is rendkívül leleményesen oldották meg Bende Zsuzsanna munkájának köszönhetően, és a zenekarok több interjúban is kifejtik, mennyire szeretnek visszajárni oda, hiszen a hajó különleges atmoszférája, otthonossága, a gépházban létrehozott backstage hangulata amellett, hogy a zenészek kedvence lett, inspiráló hatással is bír.
A Hajó egyik profilja a tehetségek meglátása és lehetőség adása még mielőtt valaki befutna. A mai napig mérföldkőnek számít az induló előadók életében az, ha felléphetnek az A38 Hajón akár önállóan, akár valamilyen nemzetközi fellépő előtt előzenekarként. Ilyen formációk voltak többek között az Ivan and The Parazol, a Mary Popkids, a Platon Karataev és a Middlemist Red. De a nemzetközi fellépők körében is népszerű a klub, egy olyan hely, ahova bármikor szívesen visszatérnek. Ilyen fellépő például a brit Tycho, a holland Sevdaliza, az amerikai St. Vincent, az izlandi Emiliana Torrini illetve az angol Tricky.
Az 55 perces filmben végigkövethető, ahogyan az alapító tagok 20 éve mindenféle nehézségek ellenére folyamatos megújulásban tartják a Hajót. Választ kapunk arra is, hogy a 10 éves évfordulókor miért volt szünet.
A Hajó mostani formáját három építési, illetve fejlesztési fázisnak köszönhetően kapta meg. Az első bővítés 2009-ben történt, amikor az eredeti hajótesthez hozzátoldották a kishajót, és létrejött a 2. ütem az akkori kiállítótérrel (a Petőfi Rádió mai helyszíne), egy teljesen kiépített vezérlővel, irodákkal és egyéb üzemeltető helyszínekkel. Ezáltal teret adva a kortárs művészeti ágak képviselőinek is, mint például különböző tárlatok, irodalmi estek, komolyzenei, kortárs zenei koncertek. Ezt követte az üvegfalú, 6×6 méteres panoráma stúdió, amely a Petőfi TV műsorainak a forgatásának ad teret. A helyszín művészeti, szórakoztatóipari és közszolgálati funkciót is ellát egyben, az ott készült felvételek ingyenesen nézhetőek meg az A38 Hajó különböző csatornáin. 2021-ben pedig felújításra került az orrstúdió és a tetőterasz is.
Maga a film látványos módon mutatja be a Hajó történetét, és erről számos felvételt tartalmaz a kezdetekről, a hajóavatásról, tervrajzokról, illetve egyéb grafikai támogatással teszi vizualizálhatóvá és befogadhatóvá még a Hajó történetének legnagyobb mérnöki kihívásait is. A filmben megszólal az klub összes részlegének felelőse, akiknek nagyrésze már legalább 20 éve dolgozik a fedélzeten a mérnököktől, grafikusoktól kezdve a rendezvényszervezésen, tervezésen át a színpadtechnikusokig, arcot és történetet adva Európa egyik emblematikus és megkerülhetetlen koncerthelyszínének, ahová sokak rendszeresen ellátogatnak, de eddig nem volt alkalmuk betekinteni a színfalak mögé.
Megjelent az Index.hu-n.
