Idén június második hétvégéjén rendezték meg a kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb és legnagyobb eseményét, a 94 éves múltra visszatekintő Ünnepi Könyvhetet. A négynapos rendezvény központi helyszíne a budapesti Vörösmarty tér volt, ahol a könyvkiadók közel másfélszáz pavilonban várták az érdeklődőket, akik megvásárolhatták a legfrissebb és a régebben megjelent könyveket, valamint az olvasók találkozhattak azok szerzőivel is. Az Ünnepi Könyvhét kapcsán összeszedtük, hogy hány szálon fonódik össze a zene és az irodalom.
Rájátszás: Ezt is elviszem magammal
Amit most láttunk és hallottunk, az hazai zenészek és írók-költők társulása, a kortárs költészetet és a könnyűzenét párosító Rájátszás produkció egy 2019-es fellépésén rögzített megzenésített vers volt, Erdős Virág költeménye. A Rájátszás csapata 2011-ben lépett először közönség elé, és 2022 augusztusában szerepelt utoljára. Az alkotói folyamatban a költők új szövegeket írtak a zenészek ismert dalaihoz, a zenészek pedig megzenésítették a poéták egy-egy versét.
Az évek során az irodalmi csapatot Erdős Virág, Grecsó Krisztián, Háy János, Karafiáth Orsolya, Kemény István és Szálinger Balázs képviselte. A zenészválogatott névsora: Beck Zoltán, Bérczesi Róbert, Egyedi Péter, Jancsovics Máté, Kardos-Horváth János, Kollár-Klemencz László, Másik János, Sárközy Zoltán és Szűcs Krisztián. A formáció fellépésein természetesen a zenészek voltak „hazai pályán”, az irodalmároknak – saját bevallásuk szerint – volt mit tanulniuk, például azt, hogy itt nem egyedül vannak, mint egy regény vagy egy vers születésénél, hanem csapatjátékosként kell tudni helytállni, figyelni kell a többiekre is. A Rájátszás gárdájából Háy Jánosnak és Beck Zoltánnak, a 30Y frontemberének 2010 óta volt egy közös zenés irodalmi pódiumműsora Háy come Beck címmel, amelyet idén májusban búcsúztattak el a Müpában.
És van egy másik irodalmár-zenész produkció is, Grecsó Krisztián sikeres író-költő és az egykori punkzenész, Hrutka Róbert gitáros-dalszerző 2020-ban alakult formációja, a Grecsó-Hrutka Tandem. A fellépéseiken öttagú zenekarrá növekedő páros receptje: populáris zene, irodalmi igényességű dalszövegekkel.
Grecsó-Hrutka Tandem: Utazó
„Csak az ember olvas” – ezt Márai Sándor író mondta. A zenét viszont a többi élőlény is hallja, felismeri. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a macskám tüntetőleg kivonul abból a helyiségből, ahol éppen valamelyik újdonsült YouTube-sztár dalát hallgatom. Sőt a szobanövényeimen is látom, hogy ilyenkor sorvadozni kezdenek. Mégis óva intek mindenkit attól, hogy egy cserepes fikusz reakciója alapján ítélkezzen a milliós nézettséget produkáló ifjú popsztárok produkciójáról. Amúgy a mai könnyűzenében ne csodálkozzunk semmin. Hallottam már olyan véleményt, amely szerint a zene, az irodalom és több más művészeti ág is ma már a globális szórakoztatóipar része. Tekinthetjük-e a dalszövegeket is versnek? Mondjuk Bereményi Géza esetében ez nem is kérdés, de számomra Bródy János, Adamis Anna, Hobo, Lovasi András egy-egy dalszövege jelent akkora élményt, mint egy kortárs költő katarzist okozó alkotása. De említhetek más szövegírókat is, például az egykori undergroundból Pajor Tamás remeklései a Neuroticban, vagy Menyhárt Jenő Európa Kiadós szövegei nekem „versgyanúsak”.
Említsük meg azt is, hogy nagy az „átjárás” a két művészeti ág – szépirodalom és könnyűzene – alkotói között. Vannak írók, akik zenében is bizonyították tehetségüket. Grecsó Krisztiánról és Háy Jánosról volt már szó. A fiatalon elhunyt Hazai Attila prózaíró az 1990-es években a Pepsi Érzés, majd a Hazai Ízek énekes-dalszerzője volt. Sajnos ő 2012 óta már nincs közöttünk. Térey János író, költő (1970-2019) az ugyancsak irodalmár Poós Zoltánnal és Peer Krisztiánnal közösen 1998-ban alakította meg Nyelvterület nevű rapzenekarát. A formáció csupán másfél évig létezett, mégis legendássá vált, aminek az okát Önök is mindjárt megértik, ha ideidézem A vidék fejvesztése című számuk pár sorát: „Nem állnak össze egésszé a részek, miért vagyok már megint részeg?”, illetve „Emlékezz arra a fiaskóra, amikor Kalasnyikovval mentél a halastóra”.
Závada Péter költő, aki 1999-2019 között a Akkezdet Phiai zenekar tagjaként írta be magát a magyar underground hiphop történelmébe. Legújabb kötetében az elmúlt három évben írt verseit gyűjtötte össze, A muréna mozgása címmel. És akikről idáig méltatlanul kevés szó esett, jöjjön egy író-költőnő is: Kemény Zsófi, aki Sophie Hard néven rappel, és már két kiadványon is hallhatjuk őt (Piaci rés, 2017; Hard Day’s Hard, 2019). Győrffy Ákos költő – az ugyancsak lírikus Mile Zsigmond társaságában – 2009-ben hozta létre a Bajdázó nevű zenekart. Ezzel párhuzamosan horhos nevű projektjével a „börzsönyi barkács ambient-drone-folk” stílust is meghonosította hazánkban.
Bajdázó: Engem úgy veszel körül
Mi mással is folytathatnánk barangolásunkat az irodalom és a zene határvidékén, mint zenészekkel, akik írói babérokra is törnek. Könyvajánlónk következik. Kollár-Klemencz László, az egykori Kistehén frontembere – aki mostanában kamarazenekarával mutatja be idén megjelent lemezüket – már többkötetes szerző. Két elbeszélésgyűjtemény után (Miért távolodnak a dolgok?, A műanyag kerti székek élete) 2021-ben hozta nyilvánosságra Öreg Banda című több évszázadot átölelő családregényét.
Prieger Zsolt, a 30 éves Anima Sound System vezetője idén jelentette meg első könyvét Kedves Teréz! címmel. Ez egy levélregény, Brunszvik Teréz grófnővel és Martonvásárral a középpontban.
Szendrői Csaba, az alterock jeles hazai képviselőjének, az Elefánt zenekarnak az énekese. Jelent már meg verseskötete (Mintha muszáj lenne) és ironikus életbölcsességeit is közzétette már (A dolgok és amik mögöttem vannak). Most ismét versekkel jelentkezett, frissen megjelent könyvének címe Féyn, amelyben intelligens humorral beszél az élet abszurditásairól.
Földes László Hobo nem nevezhető elsőkönyves szerzőnek, évtizedek óta jelennek meg nyomtatásban a művei. Tavaly jött ki legújabb kötete, amelyet ő maga így kommentált: „úgy éreztem, el kell mondanom még sok-sok mindent, amit a zenében nem tudtam”. A könyv címe kifejező: Térdig a szarban, fülig a szeretetben.
És végül egy zenei kiadványról. Cserna-Szabó András szerkesztésében idén májusban jelent meg a Stay Brutal!című könyv, amelyben huszonegy szerzőt (írót, költőt, műfordítót) kértek fel arra, hogy prózában írják meg, milyen viszonyban vannak a metál zenével. 21 metáldal került terítékre, a Black Sabbathtól kezdve a Motörheaden át a Nine Inch Nailsig. A műfaj hazai képviselői szintén helyet kaptak a kötetben, olvashatunk az Ossian, a Tormentor és a Thy Catafalque egy-egy daláról is.
