Hamuból gyémánt – Cserháti Zsuzsa 75.

A könnyűzene meghatározó énekesnője, Cserháti Zsuzsa a mai napon ünnepelné 75. születésnapját. És éppen 20 éve, egy hónappal a születése évfordulóját követően tért örök nyugovóra, mindössze 55 évesen. Számos slágert köszönhetünk a legszebb hangú énekesnőnek tartott Cserhátinak. Ilyen az 1978-as Add a kezed, az 1996-os Hamu és gyémánt és az 1997-es Kicsi gyere velem rózsát szedni, amelyek a mai napig őrzik az énekesnő karakterét. 

Cserháti Zsuzsa 1948-ban született Budapesten. Az aranytorkúnak emlegetett énekesnőt Szécsi Pál fedezte fel, és később, az 1972-es Táncdalfesztiválnak köszönhetően az egész ország megismerhette a nevét. Az énekesnő eredetileg balett táncosnak készült, azonban sikertelen próbálkozásai más művészeti ághoz sodorták közelebb.A Magyar Rádió tánczenei stúdiójának aktív tagja volt és ugyan a rhythm and blues és soul eredetű zenéket, illetve azok előadóit kedvelte, mégis a rádiós elvárásoknak megfelelően olasz ihletésű, érzelmes, hagyományos táncdalokkal lett népszerű, mint például az Árva fiú

Az egyik leghíresebb dal, amit Cserhátinak köszönhetünk, az Édes kisfiam, amely eredeti változata az olasz zeneszerző, Ciro Dammicco Le Rose Blu című dala. Számtalan feldolgozást követően Bradányi Iván is elkészítette a dal fordítását 1978-ban, amit Kovács Katinak szánt. Csakhogy az énekesnőnek megtetszett a dal, így Kovács Kati átengedte Cserháti Zsuzsának ezt a szerzeményt kisfia születésének alkalmából.

Fotó: Fortepan

1978-ban alapította meg első pop-rock együttesét Európa néven, amelyet figyelemre méltó lemez követett 1981-ben rajta a Különös Szilveszter-rel. A Hanglemezkiadó azonban csupán vokálosként tartott volna igényt az énekesnőre, amelynek következtében önkéntes száműzetésbe vonult. 

1992-ben Cserháti két lemez kiadásával – amelyeken debreceni zenészekkel énekelt együtt – újra visszatért a rockéletbe. A Hamu és gyémánt című slágere igazi szenzációt keltett szakmai és közönség körökben egyaránt, majd 1997 decemberében a Budapest Sportcsarnokban szintén telt ház előtt léphetett fel, amelyet az év koncertjének emlegettek. 

1999-ben adta ki Adj még a tűzből című korongját, amelyen már az általa kedvelt oulos, funkys fekete világot jelenítette meg a hatvanas-hetvenes évek világslágereiből. Persze nem csak a dalai, Cserháti is sok szempontból megváltozott. Például az  énekhangja. Ez utóbbi még előnyére is vált.

Valóban kicsit dögösebb, keményebb lett a hangom”

– válaszolta 2001-ben a Népszabadságban. A második évezred hamar átírta az énekesnő karrierjének forgatókönyvét, hiszen betegségei egyre gyarapodtak, majd 2003. július 23-án otthonában elhunyt. Nagy álma, az életéről szóló könyv elkészítése már nem valósulhatott meg. Azonban számos hazai filmben hallhatóak dalai, vagy azok feldolgozásai, mint a Csak szex és más semmi című filmben a közismert Boldogság, gyere haza

Olykor melankolikusnak ható szerzeményei nagy hatással voltak a közönségre. Hangszínének egyedisége, érzelmes dalainak köszönhetően a hazai popkultúra klasszikusai között említhetjük. Szerzeményeinek időtállóságát mi sem bizonyíthatná jobban, hogy napjainkban is aktuálisak tudnak lenni a dalai. A halálát követően megjelent és térhódító Spotify hazai hallgatottsági adatai is azt mutatják, hogy az énekesnőt a mai napig havonta több mint harmincötezren hallgatják. 

Karrierje, akárcsak hangulata repítette őt magaslatokba és húzta mélységekbe egyaránt. Tehetsége azonban vitathatatlan a mai napig, amelyet zenésztársai is alátámasztanak. A Szécsi Pál által felfedezett, Táncdalfesztiválokon jeleskedő, korszakának egyik kiemelkedő alakjaként Cserháti Zsuzsa a példa arra, hogyan lesz egy énekesnőből gyémánt.

Hamu és gyémánt, ragyogj hát,

Én csak benned élek tovább”

További információk a popkulturalis.hu-n érhetőek el.