HANNA ÉS A FIÚK 

A szebb napokat is megért Clujana egyik szűk terme hetente kétszer a RIOT próbájától hangos. A stúdiónak átalakított szobában épphogy elfér egy dobfelszerelés és néhány erősítő. Második fellépésük után itt beszélgettünk a zenekar tagjaival. 

Áron, mivel első osztálytól zenesulis vagy, miért rockzenekart alapítottál, és nem vonósnégyest? 

Hosszú Áron: Mindig is vonzott a rockzene meg a szólógitár. Először tizenhárom évesen fogtam a kezembe édesapám klasszikus gitárját, és egy-két lecke után hamar megtanultam rajta játszani. Sokat segített, hogy jól ismerem a zeneelméletet, és a suliban a hegedű a fő  hangszerem. Igaz, hogy más a fogása, és néha zavar is, ha át kell térnem egyik hangszerről a másikra. Aztán kaptam egy elektromos gitárt, és nekiálltam zenésztársakat keresni. 

Hogyan lett RIOT a csapat neve?


HÁ: 
Sokat gondolkoztunk rajta, szóba jött például az Eternal Mass, majd a Break a Leg. Olyant kerestünk, ami rövid, jól szól, és mond is valamit. Aztán egy nap, amikor hazamentem, édesapám felírta egy nagy lapra, hogy RIOT, azaz Rock Is Our Town. De a riot azt is jelenti, hogy lázadás, tehát jól tükrözi, hogy megpróbálunk kitörni a sztereotípiákból, valami újat létrehozni. 

Egy tizedikes lány hogyan kerül egy ilyen metálcsapat élére?


Horváth Hanna: 
Korábban már énekeltem egy zenekarral, a Speardroppal, aztán hallottam, hogy Áronék keresnek énekest, és idén márciusban jelentkeztem náluk. De már esküvőkön is énekeltem például a Love is All Aroundot meg ilyesmiket. Nyolcadikig én is zenesuliban hegedültem, és szünetben az osztálytársnőimmel mindenfélét énekeltünk. Egyre többen mondták, hogy
jó hangom van, és zenekarban kéne énekelnem, így kért meg aztán a Speardrop, hogy lépjek fel velük az első Burock-koncerten a János Zsigmond Unitárius Kollégium udvarán. 

Fotó: Zilahi Csaba / Erdélyi MagyaRock

Erőteljes, rekedtes hangodat hallva az embernek rögtön beugrik egy-két híres énekesnő. Van-e példaképed?


HH: 
Erre még nem gondoltam. De tetszik a hardcore punkos Distillers és a HorrorPops. 

Hogyan állítjátok össze a zenekar repertoárját? 

Csüdöm Tamás: Nagyjából demokratikusan, tehát mindenki hoz egy-egy számot a próbára, együtt meghallgatjuk, és ha a többségnek tetszik, akkor megtanuljuk. 

Miért játszotok csak angol dalokat?


Gerő Norbert: 
Kezdetben inkább magyar számokat játszottunk, a Tankcsapdától vagy négyet-ötöt is. De úgy láttuk, hogy az angol dalokat inkább élvezik. A román haverek a magyar számoknál csak állnak és néznek… 

Egy magára valamit is adó zenekar előbb-utóbb áttér a koppintásokról a saját szerzeményekre. Lesznek-e RIOT-dalok?


Müller Vilmos: 
Úgy tűnik, hogy Hanna nagyon jól tud improvizálni, tele van ötletekkel, úgyhogy az ő közreműködésével biztos írunk majd saját dalokat. Van már néhány ötletünk, amik a próbákon születtek. Én valami groteszkre gondoltam, olyasmire, hogy „Hounted by a freak…”
HH: Én legszívesebben olyasmikről énekelnék, mint a szabadság, bulizás. Szóval vidám, pozitív dolgokról. 

Mit terveztek a nyári vakációra és őszire?


HÁ: 
Most tudtuk meg, hogy felléphetünk a Székelyföldi Rockmaratonon, ami sokat segít majd abban, hogy Kolozsváron kívül is megismerjenek. A következő koncertünk különben az Irish Music Pubban lesz május 24-én este 7-től, a KMDT szervezésében. Utána szeretnénk nekifogni a saját daloknak. Egy olyan újszerű stílust képzelünk el, amiben benne van a ’80-as évek kemény metálja, a bulizós punk, a grunge, az alternatív. Mindegyikünknek megvan a maga kedvenc stílusa, és ezeket próbáljuk keverni. De a feldolgozásokat is folytatjuk, mert sokat tanulhatunk belőlük. Úgy tervezzük, hogy nyáron dolgozni fogunk azért, hogy tovább bővítsük a felszerelést, ősszel pedig – ha megrendezik – beneveznénk a Médiabefutóra. A fő célunk az, hogy minél több koncertünk legyen, minél többen megismerjenek, és mi is minél jobban szórakozzunk. 

[ ZCs, Szabadság, 2008. május 17. ] 

Megjelent Zilahi Csaba Erdélyi magyaRock 1970–2010. Újságcikkek, interjúk, tények és vélemények az erdélyi magyar rockzenekarokról című könyvében, 2022-ben.