Bemutatták a magyar rockzene hőskorát megörökítő képregényt a Magyar Zene Házában. Az izgalmas könyv a ’60–’70-es éveket eleveníti fel, többek között olyan előadókkal, mint Szörényi Levente, Radics Béla vagy épp Zalatnay Sarolta.
A magyar rockzene hőskorától az ezredfordulóig kalauzolja végig olvasóit Magyar rocktörténet című képregénysorozat, amelyben egy kitalált történetbe helyezett fiktív hős, Pallaghy Karcsi kalandjain keresztül ismerkedhetünk meg a honi könnyűzene ikonikus alakjaival, zenekaraival, klubjaival, fontosabb stílusirányzataival, eseményeivel. A Kántor Mihály forgatókönyvére épülő sorozat első, hatvanas és hetvenes éveket felölelő kötetében Karcsi előbb rajongóként, majd egy amatőr együttes tagjaként válik a valósághűen, itt-ott szinte lexikonszerűen bemutatott magyar rockvilág részévé, jár koncertekre, próbákra, fesztiválokra, mindemellett narrátorként is segíti az olvasót a korszak megismerésében.
A képregény első lapjain hősünk már megfáradt öregemberként hallgatja az Illés-Metro- Omega szuperkoncertet 2001 nyarán a Népstadion, nézi a már szintén idősödő zenészeket, az unokákkal érkező rajongókat, majd lassan lehunyja a szemét… Aztán megfiatalodva ébred a hatvanas években, ahol éppen az 1966-os Táncdalfesztiválra készül az ország, őt pedig lassan magával sodorják az események…
A kötet bemutatóján Mészáros János, a Képes Krónikák Kiadó igazgatója elmondta: céljuk egy olyan kiadvány elkészítése volt, amely emléket állít a magyar rockzene hőskorának és képes a fiatalokhoz is eljutni, velük is megismertetni és megszerettetni ezt a korszakot.
A képregény első kötetének kissé karikatúraszerű rajzain több mint 100 ismert magyar zenésszel, előadóval és együttessel találkozhatunk, közülük Zalatnay Sarolta, Kemény Győző, Meződi József, Papp Gyula, Schuster Lóránt és Szűcs Antal Gábor a könyvbemutatón is megjelentek.
Kántor Mihály forgatókönyvíró – aki korábban, egy francia képregény társírójaként dolgozott együtt Futaki Attilával – kért némi gondolkodási időt, miután felkérést kapott tőle a feladatra. Aztán együtt kitalálták a kerettörténetet, ő pedig a szakirodalom, az interneten fellelhető korabeli filmek, koncertfelvételek és egyéb források segítségével megírta a forgatókönyvet.
A képes rocktörténet négy évtizede markánsan elkülönül, ugyanis mindegyiket más művész illusztrálta: Szabó Csaba a hatvanas, míg Fritz Zoltán a hetvenes éveket.
Fritz a felkészülés fontosságát hangsúlyozva elmondta, nem elég egy gitáros arcvonásait tanulmányozni, azt is tudni kell, milyen típusú és színű hangszer húrjait pengette, nem is beszélve arról, jobbkezes volt-e vagy bal. Részéről összesen másfél évet vett igénybe az alkotómunka, melynek kétharmadát a kutatás tette ki.
Pénzes Máté, a Blahalouisiana billentyűse saját példájával illusztrálta, milyen megtermékenyítőleg hatottak a hőskor előadói a mai zenészgeneráció tagjaira. Mint megtudtuk, első találkozása a zenével még gyermekként Papp Gyula Hammond-orgonájához köthető, ahogyan az LGT-dalokkal is szoros kapcsolata van. Utóbbinak köszönhető a nemrég megjelent Na Bummm! című album, amelyen a legendás formáció idén 50 éves Bummm! lemezének dalait értelmezték újra zenésztársaival.
A Magyar rocktörténet képregény beharangozója
A képregény eszközeivel, izgalmasan, tömören, mégis lexikális pontossággal mutatja be a magyar rockvilág első négyévtizedét a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Képes Krónikák Kiadó gondozásában megjelenő Magyar rocktörténet című képregénysorozat, amelynek első kötetét a Magyar Zene Házában mutattak be.
Magyar rocktörténet ’60 ’70
Művészeti vezető: Futaki Attila
Írta: Kántor Mihály.
Rajzolta: Szabó Csaba és Fritz Zoltán
Előszó és lektorálás: Jávorszky Béla Szilárd
A képregénysorozat második, nyolcvanas és kilencvenes éveket bemutató kötetének megjelenése jövő év közepére várható.
