A Fonó Budai Zeneház más-más időszakában szocializálódott, ahhoz változó intenzitással kötődő, de annak szellemiségét egyaránt magukénak érző személyiségek mesélnek tapasztalataikról. Berecz András ének- és mesemondó elmondja, budapesti gyerekként hogyan ismerkedett meg az ízes népi nyelvvel, de beszél többek között pályájának alakulásáról, mesélőhajlamáról, amely egészen óvodás korában előjött, és amelynek köszönhetően a későbbiekben többször is a hátsó padokban találta magát az iskolában.