Mindenki hallotta már legalább egyszer az Aranyeső című népszerű dalt, de a Zöld az erdő sem mindenkinek ismeretlen. Az ismerős dallamokon túl mennyire figyeltünk eddig tudatosan a roma zene dallamvezetésére vagy szövegeire? Milyen üzeneteket, értékeket, kulturális jegyeket vélünk felfedezni a különböző roma dalokban? Az alábbi kérdéseket próbáljuk megválaszolni a Romano Drom, a Romano Glaszo, illetve a Roma Soul rendkívüli kreációival.
Romano Drom
A Romano Drom, azaz Cigány út elnevezésű zenekart Kovács Antal alapította édesapjával 1999-ben. Az alakulást követő évek hatalmas sikert hoztak a formációnak, amivel az egyik legkeresettebb cigány zenekarrá váltak. A zenekar mottója: megújítva megőrizni. Teljesen új csavart visznek a cigány folk dallamokba, amitől egy komplex zenei élményben lesz részünk.
Az alábbi dalnak a szövegen túl a hangszerek megszólaltatása adja a különlegességét. Központi elemként a kannák adják a hangzás dominanciáját. Ezen hangszer használata teljesen megszokott a roma zenekaroknál, azonban a gitárral és az énekkel kiegészítve egészen egyedi hangzás érhető el, ami jellemzi az előadókat. Újító, mégis hagyományőrző motívumok keverednek a produkcióban.
Romano Glaszo
A Romano Glaszo a magyarországi cigány, valamint a román, balkáni, orosz és spanyol népdalokat megszólaltató együttes. Múltjuk egészen 1993-ig nyúlik vissza, amikor elnyerték a Ki mit tud? folklór kategóriájának első díját, újra alakulásuk mégis 2009-re tehető Lakatos György vezetésével és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola 8 diákjának közreműködésével. A beás nyelven éneklő zenekar neve Emberi Hang Kórusára fordítható, amelyet egy 20 fős tánccsoport is kiegészít.
A cigány himnuszként is emlegetett, közismert dal feldolgozását az énekesnőkből álló kórus teszi igazán széppé. Ritmusban, dallamban és énekben is felfedezhetünk roma kulturális jegyeket, továbbá a dal szövege mesél a cigányság történetéről, egy másik perspektívába helyezve a hallgatót. A pörgős ritmus ellenére keserédes hangulattal jellemezhető az alábbi nóta, amennyiben figyelünk az üzenetére.
Roma Soul
Az X-Faktor felfedezett, Oláh Gergő alapította zenekar a Roma Soul elnevezést kapta, ami rendkívül illik az együttes zenei stílusához. A frontember elmondása alapján cigányzenét játszanak némi modern beütéssel, amely a hangszerelésben is megmutatkozik. A hagyományos hangszerek mellett ugyanis latin ütőshangszerek, elektromos hegedű és beatbox is színesíti a Roma Soul produkcióját.
A Szo De Seja egy lágy kezdéssel hívogatja a hallgatót, ahol kezdetben csupán az ének, illetve a zenekar öltözete enged arra következtetni, hogy roma stílusú produkcióban lesz részünk. Érzelmes dallamát akkor is megértjük, ha a szöveget nem ismerjük. Természetesen az alábbi dal is rendelkezik zenei fordulattal, ahol egyszer csak begyorsul az ütem és máris járni kezd a lábunk.
Mindhárom zenekar hihetetlen tehetséges zenészek lelkiismeretes munkájának köszönhetően vált sikeressé és közkedveltté. Csodaszép, ugyanakkor egyedi dallamvezetésük tiszteleg a roma kultúrájuk és gyökereik előtt, amely a magaskultúra szintjére emelheti a muzsikájukat. A roma zenék szövegeiben gyakran azt is megfigyelhetjük, hogy a családot, szerelmet a lehető legszebb szavakkal illetik kifejezve ragaszkodásukat, tiszteletüket, szeretetüket feléjük. A szövegbéli környezetábrázolás is egészen egyedinek mondható a maga természetes szépséget kiemelő motívumaival. Ebben az esetben nem egyszerű mulatásról beszélhetünk, hanem egy kulturális betekintőről, egy zenei bemutatkozásról, amely értékteremtő erővel bír.
Az bizonyos, hogy a korábban említett zenekarok koncertjeit érdemes beépíteni a kulturális programok közé, hiszen egy teljesen új világ tárul elénk, zeneileg és kulturálisan egyaránt. Az előadókról szóló további információkért látogass el a popkulturalis.hu-ra!
Megjelent az Index.hu-n.
