Az életem lemeze fordul.
S ha valaki visszatenné a tűt,
valamit újrajátszanék,
van, amit meg se hallanék,
megbocsátanék,
vagy másképp mondanék.
(Adamis Anna: Életem lemeze)
Gyermekként – az 1970-es években – számomra Adamis Anna volt az egyik legszebb nő, akit a televízión keresztül láttam. Elnézve őt az idei életműgálán, személyiségének varázsa a mai napig megmaradt. Remélem sokáig közöttünk lesz még!
Ha felsorolnánk a magyar könnyűzene legjelentősebb szövegíróit, akkor biztos, hogy az elsők között említenénk Adamis Annát, aki megkerülhetetlen szereplője volt az 1970-es, 1980-as évek zenei világának. Legtöbben Presser Gábor nevével kötik össze az ő munkásságát, de írt szöveget egy másik kiemelkedő szerző, Szörényi Levente zenéihez is. Az évek során sok-sok kiváló zenész és színész énekelte dalait.
Adamis Anna évtizedek óta kerülte a nyilvánosságot, ezért is volt nagy öröm idén újra látni őt. A dalszerző, költő és előadóművész életpályája elismeréseként januárban a Petőfi Zenei Díj Életműdíjat kapta meg.
1943. augusztus 30-án született, az akkor Magyarországhoz – ma Szlovákiához – tartozó Gútán, a Kis-Duna mellett. Édesapja orvos volt, a család négy gyermeke közül Anna volt a legfiatalabb. A II. Világháború után, 1946-ban a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény miatt – sok magyarral együtt – el kellet hagyniuk otthonukat. Anna családja a Duna mellett, Szentendrén találta meg új lakhelyét. Gyerekfejjel zongorázni tanult, nyelveket ismert meg, folyamatosan szépirodalmat olvasott, és megszállottan érdeklődött a színház, az irodalom iránt. Később az ELTE jogtudományi karán tanult, közben 1961-67 között az Egyetemi Színpadon működő Universitas Együttes tagja volt, és eljátszotta például az Egy szerelem három éjszakája főszerepét is. A csoport tevékenysége sokszínű volt, drámai előadásokat tartottak, közreműködtek irodalmi esteken, kabarékat és dokumentumműsorokat adtak elő. A társulat tagja volt ebben az időszakban – többek között – Jordán Tamás, Andai Györgyi, Fodor Tamás és Halász Péter is.
Adamis Anna 1965-ben, 22 évesen kezdett írni. Különféle lapokban publikált, és a diploma megszerzése után, 1967-ben dolgozott ugyan egy rövid ideig jogászként, ám ezután teljesen a könnyűzene felé fordult. Már az Egyetemi Színpadon is tartottak közös fellépéseket pop- és rockzenekarokkal, de a műfajjal a kapcsolata akkor vált végérvényessé, amikor az egyik legnépszerűbb hazai együttesnek, az Omegának a dobosával, Laux Józseffel házasságot kötött. 1967-től Adamis Anna írta a zenekar dalszövegeit. A zeneszerző-billentyűs Presser Gáborral ontották a nagyobbnál-nagyobb – mára már halhatatlanná vált – slágereket: Gyöngyhajú lány, Trombitás Frédi, Ha én szél lehetnék, Tízezer lépés, Petróleum lámpa. A Nagy-Britanniában 1968-ban kiadott Omega Red Star lemezre Adamis Anna négy szám szövegét írta. Saját bevallása szerint szeret angolul dolgozni a nyelv tömörsége és merészsége miatt. Szövegei nem a magyar dalok fordításai voltak, hanem ugyanabból a hangulatból bontotta ki őket, mint az eredetieket.
1971-ben Laux József és Presser Gábor kivált az Omegából, hogy létrehozzák az első magyar szupergroupot, a Locomotiv GT-t. Adamis Anna az LGT „ötödik tagja” lett, az első öt lemezen ő írta a dalok többségének szövegét. Olyan költői igényességű dalszövegek születtek tőle ebben az időszakban, mint az Álomarcú lány, Ha a csend beszélni tudna, Kék asszony. És a többi örökzöld: Ezüst nyár, Kotta nélkül, Ő még csak most tizennégy.
Az LGT második angol nyelvű korongjához 10 nap alatt írta meg a 12 dal szövegét. Adamis Anna hihetetlen munkabírása és kreativitása is segített abban, hogy a LGT Magyarország egyik legnépszerűbb zenekarává vált. 1973-ban a Vígszínházban bemutatták a Presser Gáborral közösen írt Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt, ami később több száz előadást élt meg. Nem csak itthon, külföldön is kiváló kritikákat kapott és hatalmas siker lett. 1986-ban Amerikában is bemutatták. Olyan dalokkal hódította meg a közönséget, mint a Vinnélek, Menni kéne, Arra születtem, Ringasd el magad! És beleillett a sikerszériába a szerzőpáros 1975-ben – ugyancsak a Vígszínházban – színpadra állított Harmincéves vagyok című zenés darabja is.
Adamis Anna és az LGT útjai Laux József 1976-os emigrálása után elváltak, és bár később házasságuk is véget ért, Adamis Anna telefonját évekig lehallgatták, útlevelét elvették, 8 évig nem utazhatott külföldre. A munkát folytatta, a dalszövegek mellett Gross Arnold grafikusművésszel közösen 1979-ben könyve jelent meg Versek és képek címmel. 1988-ban ő maga is a mikrofonok elé állt, mondván: egyszer saját maga számára is írhat dalokat. Ebből született meg önálló albuma. 1993-ban kiadott gyermeklemezének a Tintás ujjak címet adta. 1997-ben átfogó válogatás került a boltokba életművéből. 1998-ban állították színpadra a Szent István körút 14. című zenés darabot, amely szövegeinek egy részét ő jegyzi, a Black Advent című operát, amelynek librettóját írta, a zenéjét pedig Vukán György szerezte, 1999-ben mutatta be a Magyar Állami Operaház.
Az együttesek mellett számos más előadónak is írt, így Zalatnay Saroltának, Bontovics Katinak, Szörényi Örsnek, Keresztes Ildikónak, Varga Miklósnak.
Kovács Katinak az LGT-vel készített két – 1974-ben és 1976-ban megjelent -nagylemezének szövegeit írta. 1978-ban adták ki az énekesnő – először cím nélküli, később az Életem lemeze címet viselő – albumát, melynek zenéjét Szörényi Levente, szövegét Adamis Anna írta. A „nagy hármas” albuma hatalmas sikert aratott, aranylemez lett. Érdekesség, hogy Szörényi Levente ezt megelőzően kizárólag Bródy Jánossal dolgozott együtt, mint dalszerző.
Adamis Anna pályafutásának egyik kiemelkedő alkotása az 1982-ben Ruttkai Évával közösen készített album. Ez egy színészekkel együtt alkotott lemezsorozat első darabja volt. A másodikat Darvas Ivánnal (Összegyűrt szavak, 1983) adták ki. Ezen a két kiadványon a zenék nagyrészét Másik János írta. A harmadikat Bács Ferenccel (Tolvajlásaim, 1991, zeneszerző: Babos Gyula) készítette el.
Műveivel külföldön is sikert aratott, a Gyöngyhajú lány angol nyelvű verziója 1970-ben a tokiói Yamaha fesztiválon különdíjat nyert, 1977-ben az Amerikai Dalfesztiválon szövegírói díjat kapott. Itthon 1976-ban az év szövegírójának választották, 1995-ben Artisjus életmű-díjat, 1997-ben Huszka Jenő-életműdíjat kapott. 1996-ban művészeti munkájának elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át, 2011-ben a budapesti V. kerület díszpolgárává avatták, 2013-ban szülővárosa, Gúta Pro Urbe Díját vehette át.
Az alkotói folyamatról egyszer így nyilatkozott: „A dal három rétegű, és ha a zene készül el előbb, a zenei forma, a zenei gondolat adja a kereteket. E foglalat tartalmát a szöveg hozza és tölti meg érzésben és gondolatilag. Így válik egésszé a dal. Az a szöveg jó, amelyik a zenével együtt él, vele együtt válik teljessé. A zene a szavakat az emberi beszéd szférájából más megértési és hangulati dimenzióba emeli át.”
