2020-ban néhány nap különbséggel távozott Benkő László, majd Mihály Tamás, rá egy esztendőre Kóbor János, ezzel az Omega története véget ért. Debreczeni Ferenc azonban életre hívta az Omega Testamentumot, hogy őrizze a zenekar emlékét. Vele és az énekessel, Schrott Péterrel beszélgettünk.
Ne az elejéről, hanem az Omega rock korszakától kezdjük, amikor te lettél a zenekar dobosa. Nem volt vakmerő vállalás részedről, hogy az Afrikában turnézó, sikeres Neoton tagjaként átlépj abba az Omegába, ahonnan két alapember, Presser Gábor, a fő dalszerző és Laux József, dobos-menedzser távoztak, a szövegíró Adamis Annával, létrehozva az LGT-t? A Loksi azonnal lemezzel jelentkezett, az Omegát parkolópályára tette a hanglemezgyár.
Debreczeni Ferenc: Voltak az életemben vakmerő lépések, amiket talán pofátlanságnak is nevezhetünk. Például, amikor úgy kezdtem el dobolni, hogy előtte dobverő sem volt a kezemben. Nulla tudással léptem be egy gitárzenekarba, amelyiknek lebetegedett a dobosa.
Ott kaptad a Ciki nevet…
D. F.: Igen, ott lettem Ciki. Igazi tudás, gyakorlás nélkül csináltam végig egy szombat esti bált. Ha mellé ütöttem, a gitáros mondta, hogy „Debreczeni, ciki”. A Neoton-Omega váltás előtt kicsit gondolkodtam. Amikor hazaértünk Afrikából, két hölgy vitt haza a repülőtérről, akik jól tartottak, ami rám fért, mert a minimális kinti gázsiból nem lehetett jóllakni. Második este Benkő Laci és Molnár Gyuri feldobták a kérdést: nem akarom-e az Omegában folytatni? Nem mondtam azonnal igent, már csak betyárbecsületből sem, hiszen a Neotonba minden további nélkül felvettek a katonaság után, ahol nem volt módon dobolni és jóindulatúan álltak ahhoz is, hogy a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára járjak. Azonnal lemezünk lett, s nem csak a határon innen, de a Felvidéken, Délvidéken egyaránt rengeteget koncerteztünk. Éppen a sok fellépés miatt hagytam abba a főiskolát. Plusz a bátyámmal is át akartam beszélni a váltást.
Debreczeni Csabával, aki a Demjén Rózsi féle Bergendy dobosa volt.
D. F.: Pontosabban éppen akkor lett a Bergendy dobosa. Amúgy jobban tetszett az a fajta zene, amit az Omega játszott, mint a Neotoné.
Nem csak te, de Som Lajos és Balázs Fecó szintén otthagyták a Neotont, hogy Radics Bélával és Brunner Győzővel megalapítsák a Taurust.
D. F.: Már elhatározták a váltást, de nekem még nem szóltak, így igent mondtam az Omegának. Mire Fecó és Lajos azt mondták: jó lesz ott neked, Ciki. Ezzel felmentettek a skrupulusok alól.
Péter, te Omegás voltál?
Schrott Péter: Két bátyám Eddát, Pokolgépet, Lordot hallgatott, így én legkisebbként ezeken a zenéken nőttem fel. Ismertem persze az Omegát, ha nem is minden albumot. Nem voltam, de az elmúlt másfél évben Omega fan lettem.
Melyik korszak áll hozzád a legközelebb?
S. P.: A space rock korszak.
D. F.: Az a legletisztultabb korszakunk. Rengeteget játszottunk külföldön, ritkán jöttünk haza, a Nyugat-európai zenei világban éltünk, így onnan inspirálódtunk. Számomra az Időrabló jelenti az igazi elgondolkodtató space rockot.
Ha elszakadunk a bevett Omega korszakolástól: beat, hard rock, space rock, akkor az ötös lemeztől a kilencesig, szerintem, egységesen beszélhetünk progresszív rockról.
D. F.: Korrekt megállapítás. Nekem nagy szerencsém volt Mihály Tomival, akivel ketten jó zenei alapokat tudtunk alkotni, amire a többiek a próbateremben építkeztek. Így alakult ki az Omega alkotóműhelye. A nagy turnék előtt összejöttünk és készítettük az új számokat.
Amikor beléptél az Omegába, az együttes éppen nem tartozott a lemezgyár kegyeltjei közé, Erdős Péter inkább az LGT-re tett, ezért aztán az Élő Omega lemez eléggé mostoha körülmények között készült. Koncertlemez, vagy nem?
D. F.: Több koncertünket felvettük, azután válogattunk a dalok közül. Mivel Benkő Laci és a többiek többször szerepeltek az Egyetemi Színpad előadásaiban, így a színpadon, behúzott függöny mögött vehettük fel a többi számot. A koncertekből és ezekből, az Uher riportermagnóval készült a felvételekből, amelyek alá közönség hangot kevert Mecky, állt össze az Élő Omega.
Összevetve az Omegával, amelynek több korszaka volt: beat, hard rock, space rock, szintetizátor rock, a Continoom, amelyben énekes-dalszerző-szövegíró vagy, metál zenekar, igaz a műfaj határait feszegető csapat.
S. P.: Ráadásul most retro pop dalokat dolgozunk át metálba. Mindenesetre teljesen más a Continoom és az Omega világa…
Miként a te és Kóbor János énekhangja.
S. P.: Addig nem énekeltem Omegát, ameddig Trunkos András fel nem hívott, hogy menjek el a meghallgatásra, tavaly májusban.
D. F.: Nem szerettem volna olyan énekest, aki Meckyt próbálja utánozni. Mást kerestem, és rátaláltam Petire. Mindent meghallgattam tőle az interneten. Már kapunk a visszajelzéseket, hogy ugyan más a hangja, mint Meckyé, de nagyon jól tudja interpretálni a dalokat.
S. P.: A koncert elején látom a közönség szúrós tekintetét, a végén pedig már a mosolyt az arcokon. Komoly szabadságot kapok az előadásmódban, de alázattal állok a dalokhoz.
Ez a szabadság visszahat a zenekar tagjaira?
D. F.: Velük szemben ugyanaz az elvárás, mint Petivel szemben: hitelesen, a közönség elvárásait is szem előtt tartva muzsikáljanak, természetesen a saját személyiségüket beleadva a dalokba. A legszigorúbb a basszusgitárral vagyok. Fekete Tibor Samuval azonban remekül megértjük egymást. Sokszor ő ragaszkodik az eredeti 30-40 éves szólamokhoz, és én nógatom, hogy változtasson, mert az idők folyamán Misi is alakította a basszust. Erdős Róbertet, a Continoom gitárosát Peti ajánlotta, és jól tette, nagyon szép szólókat játszik. Nagy „Liszt” Zsolt, billentyűs elképesztően pontosan rekonstruálja a régi és az új hangzásokat.
Amely új hangzásokat sajnos nem hallhatta a közönség, tudniillik a Testamentum lemeznek nem volt bemutató turnéja.
D. F.: Nem, mert Mecky is meghalt, aki a hangzást otthoni stúdiójában kidolgozta. Először Őriszentpéterin játszottuk az Omega 60 koncerten, ott már az Omega Testamentummal.
Gondolom, ez a zenekar nem kizárólag a Testamentum lemez eljátszására alakult.
S. P.: A Testamentumról öt számot játszunk, bekeretezve a műsort, közte elsősorban a progresszív korszak legjobb dalait.
D. F.: Gondolkodtam azon, ha már volt egy Testamentum, lehetne egy Újjászületés is.