A MI, amint fokozatosan átitatja a zeneipart, újítások és viták sokaságát hozza magával. Olyan technológiák, mint az Amper Music és az IBM Watson Beat, újradefiniálják a zenealkotást és -gyártást, számtalan eszközt kínálva a komponáláshoz, inspirációhoz és a kreatív akadályok leküzdéséhez. Ugyanakkor ez a technológiai behatolás komoly aggodalmakat is felvet a zene minőségére és hitelességére, a MI-uralta világban az előadóművészek szerepére, valamint a generált zene jogi bonyodalmaival kapcsolatban. Ahogy az iparág ezt az új korszakot próbája, a mesterséges intelligencia képességeinek kihasználása és a zene emberi lényegének megőrzése közötti finom egyensúly egyre hangsúlyosabb szerepet kap.
Új horizontok a zenealkotásban
A MI megjelenése a zeneiparban a fent említett technológiák révén, jelentős változást hoz a zenealkotás módjában. Ezek a MI eszközök képesek audio minták vagy MIDI fájlok elemzésére, új zenék generálására a felhasználók által meghatározott stílusok és preferenciák alapján, különböző tanulási technikák alkalmazásával. Ez a fejlesztés segíheti a zenészeket a komponálásban, új inspirációs forrást és megoldást kínálva a kreatív akadályok leküzdésére.
Ez mind nagyon jól hangzik és tényleg új kapuk nyílnak meg a zenealkotásban, vita tárgyát képezi az általa létrehozott zene minősége és hitelessége. A kritikusok szerint a MI által generált zenék jelenleg hiányolják a mélységet és az emberi érintést, amely miatt beleszeretünk és 100 ismételt lejátszás után is izgalmasnak találunk egy kompozíciót.
A technológia alkalmazása akkordok, dallamok és harmóniák generálására, aggodalmakat vet fel az előadóművészek szerepének csökkenésével kapcsolatban a zenei termelésben. Azon az amúgy is rettenetesen telített piacon, ahol naponta százezer szám kerül fel a Spotify-ra, bejelentkezett egy lelkes új versenyző, aki minden probléma nélkül képes még százezret generálni egymagában, iszonyatosan megnehezítve a versenyt és csökkentve a művészi színvonalat.
A MI hatása a keverésre és a masteringre is kiterjed, olyan intelligens eszközökkel, mint az iZotope Neutron és az online Landr szolgáltatás. Ezek a fejlesztések arra utalnak, hogy a jövőben a MI hatékonyan automatizálhatja ezeket a folyamatokat, bár még nem érték el a profi emberi munka minőségét.
Üzleti szempontból a generált zene egyre vonzóbbá válik a márkák és vállalatok számára. Költséghatékony és jogilag egyszerűbb alternatívát kínál az előadóművészektől való zenei licencelés helyett, potenciálisan csökkentve az ember által készített zene iránti igényt és befolyásolva az előadóművészek jövedelmét és lehetőségeit. Ez a jelenség további bizonytalanságokat vet fel a zeneipari munkahelyek jövőjével kapcsolatban, különösen azokon a területeken, ahol a mesterséges intelligencia automatizálása csökkentheti a technikai szolgáltatások iránti igényt.
Előretekintve, a MI szerepe a zenei termelésben várhatóan növekedni fog a technológiai fejlődés és az befektetői érdeklődés által hajtva. Az iparág megosztott ebben a kérdésben; néhány szakember a MI-t értékes eszköznek tekinti, míg mások óvatosak annak potenciális hatásával szemben, amely alááshatja a zene művészeti esszenciáját. Ahogy a MI fejlődik, integrációja a zeneiparba további vitákat és alkalmazkodásokat igényel majd a művészeti gyakorlatokban, jogi keretekben és az iparági normákban.
A zeneipar átalakuló szereplői
A MI egyre növekvő jelenléte a zeneiparban túlmutat az alkotáson, jelentős hatást gyakorol a kiadók és menedzserek szerepkörére is. A piaci trendek és hallgatói preferenciák elemzésére való képessége kihívás elé állítja a hagyományos Artists and Repertoire (A&R) funkciókat emellett átformálhatja a marketinget és a promóciós stratégiákat a zeneiparban, csökkentve az emberi intuícióra és tapasztalatra alapuló döntéseket.
Az új előadók felkutatása például szinte teljesen automatizálható a közösségi média és az MI segítségével. Ez a tradicionális állásokat egy kiadónál teljesen átalakíthatja, vagy meg is szüntetheti, amenyiben egyre több cég fogja valós alternatívaként alkalmazni ezeket az eszközöket.
A generált zenék bonyodalmakat eredményeznek még a jogkezelésben és a jogdíjak elosztásában is, mivel a technológia már meglévő dalok sokaságán tanult és fejlődött arra a szintre, ahol most tart. Ezért a hagyományos jogi keretek nem alkalmazhatók könnyen azokra a kompozíciókra, ahol a MI fontos szerepet játszik, ennek következtében új szerződéses keretekre és jogi megértésre van szükség.
Olyan új menedzsmenteszközök pedig, mint az Artisian AI (Digitális munkatárs) folyamatosan fejlődő képességei megváltoztathatják a hagyományos előadó-menedzser dinamikát, arra kényszerítve a menedzsereket, hogy újraértelmezzék szerepüket a zeneiparban. A kisebb és független kiadók elvérezhetnek egy olyan terepen, ahol a művészek hozzáférnek ilyen erőteljes AI eszközökhöz.
Összességében a MI terjedése a zeneiparban új lehetőségeket és kihívásokat hoz.
Mint hangmérnök, látom az potenciált a keverési és mastering folyamatok automatizálásában, ami forradalmasíthatja a szakmát, viszont rengeteg munkahely elvesztését és általános minőségromlást eredményezhet a zenében. Emellett érzékelhető a művészek és a kreatív munka iránti elismerés csökkenése. Egy amúgy is érzékeny művész lelkivilágában okozhat kellemetlen meglepetéseket a technológia, és hatással lehet a kreatív folyamatra vagy annak egyáltalán az elkezdésére. Az előttünk álló korszakban a zeneipar szereplőinek – legyen szó művészekről, producerekről, jogtulajdonosokról vagy éppen a technológiai innovációk hátterét biztosító szakemberekről – folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új valósághoz. A sikerhez kulcsfontosságú lesz az innováció, az alkalmazkodóképesség és a kreatív együttműködés az emberi és gépi intelligencia között.
Megjelent az Index.hu-n.
Címlapkép: A38 Galéria / David Bodnar
