Bemutatták Kisfaludy András: Mini és a Bartók On Rock című lírai dokumentumfilmjét. Noha Török Ádám nem élhette meg a filmbemutatót, elhunyt a forgatás közepén, a rendező úgy véli: amit felvettek, ott van a filmben, így az nem szenved hiányt.
Bem rockpart 6.
Kisfaludy András filmrendező, író a szó legszorosabb értelmében testközelből ismerte a Minit, tudniillik a Kex zenekarral, amelyben dobolt, közös klubjuk volt a Bem rakpart 6. szám alatt, azaz a Bem rockparton. E korszakot, s Török Ádám együttesének első fénykorát idézik a nyitó felvételek, az archív filmrészlet, amely ránk maradt az 1973-as diósgyőri, első honi pop-rock fesztiválról.
A vetítés előtt Völgyi Béla Tibor, a MINI Art-űr tribute együttes alapítója, fuvolása elmesélte, hogy miskolciként 1971-ben hallotta először a Minit, a Diósgyőri várban, egy LGT-vel közös bulin, ahol Frenreisz Károlyt, alig lépett színpadra, megrázta a mikrofon, mentő vitte el, a koncert félbeszakadt. Majd következett az a bizonyos első fesztivál, ahol már Papp Gyulával tolta a Mini, s jutott a progresszív rock csúcsra, a DVTK-stadionban szintén fellépő Syrius és Theatrum mellett. (Ez utóbbi bandát Solti János és Dandó Péter hívta életre, billentyűsük, az a Szűcs László volt, aki Leslie Mandokival és Csupó Gáborral disszidált az NSZK-ba, s amely zenekar Bartók Allegro Barbaroját ültette át rockba.)
Sztorizós dramaturgia
Miként a filmben többször olvasható a felirat: „ilyen-olyan” sztori, úgy az alkotás dramaturgiai kovászát a megidézett sztorik adják. Nem kronológia szerint halad a történet, emlékek, hangulatok hívják elő egymást, a szereplők, a rendező emlékei. Így nem Mini-film, vagy Török Ádám portréfilm született (persze az is), hanem lírai esszé mozi, ami Bartók Béla zenekarra és vezetőjére, fuvolás-énekesére gyakorolt, életre szóló hatását kutatja.
Eme hatás prózai része szintén szóba kerül, amennyiben az együttesnek megalakulása után (nem kevesebb, mint) kilenc évvel jelent meg az első nagylemeze. Kislemezből hármat is kiadtak 1972-73-ban (Gőzhajó/Délelőtt; Ne félj!/Haloványkék gondolat, Sirályok/Kereszteslovag). Ráadásul sikerük hallatán Kiss Imre, a Magyar Rádió szerkesztője – Kiss a rádió teljhatalmú képviselőjeként, hatalmával élő és visszaélő, megosztó személyiségként ellentmondásos „életművet” hagyott maga után. Szerepe a hanglemezgyár mindenható uráéhoz, Erdős Péteréhez hasonlítható… nem különösebben ismerte – s mint hangoztatta, nem is állhatta ezt a zenét –, s feladatát bevallottan pártmegbízatásként látta el – írta Turi Gábor 2021-ben – stúdióidőt biztosított a muzsikusoknak, hogy rögzítsék az Este a székelyeknél, Papp Gyula Bartók-feldolgozást. A felvétel ugyan elkészült, azonban a mesterszalagnak lába kélt. Később kiderült, feldarabolták, s eladták reklámzenének.
Rock átirat letiltva
Lemez amúgy sem jelenhetett meg, mert miként a filmből megtudjuk: az egyik örökös, az ifjabb fiú, Bartók Péter, aki a világ nyugati részének jogdíjaiért felelt, jó pénzért engedélyezte az Emerson, Lake & Palmer Allegro Barbaro átdolgozását, a Barbarian-t, ellenben ifj. Bartók Béla, aki a keleti félteke jogdíjait élvezte, ahogy Papp Gyula fogalmazott: megtiltotta a Mini produkciójának kiadását, mivel úgy vélte: hosszúhajú rockerek ne szentségtelenítsék meg apja remekművét. (Szerkesztői kiegészítés: Bartók Péter nem engedélyezte az ELP Bartók-feldolgozását, sőt, be is perelte őket, mert az Allegro Barbaro-t – The Barbarian néven – engedély nélkül vették fel az első lemezre, sőt, az eredetileg egy szál zongorára írt művet Emersonék olyannyira rockosították, „áthangszerelték”, hogy Bartókot mint szerzőt az első kiadásnál fel sem tüntették szerzőként. A per eredményeként a későbbi utánnyomásokon már szerepel Bartók neve – JBSz)
Megszólal a filmben Papp Gyula konzervatóriumi zongoratanára, a legendás Kertész Lajos. Legendás, lévén olyan növendékek kerültek ki keze alól, mint Kocsis Zoltán vagy Ránki Dezső. (Kettejükkel Papp Gyula a Kertész utcai zenei általánosba is együtt járt. Ebben a konzis előképzőben tanult Presser Gábor, Balázs Fecó, Demjén Rózsi.) Lajos bácsi oltotta a későbbi rockzenészbe a Bartók iránti rajongást, tőle hallotta első ízben az Első román táncot.
Török Ádám a Csanády utcai Syrius klubban látta először Papp Gyulát, akiről azt hitte, mindössze 14 esztendős. A billentyűs, már a Mini tagjaként hozakodott elő az ötlettel: játsszanak Bartókot. Fuvolával? – hökkent meg Török „Gyugyó”.
Eme az időszakot eleveníti fel a filmben a Dörgejazz 2014-es Bem rockpartbeli felvétele, amin Németh „Nemecsek” Tamás (dob), Nagy István (basszusgitár), Papp Gyula, Török Ádám tolják a Bartók átiratokat.
Bartók korszakok közt dzsesszrock
E feldolgozások mellett nagy Mini slágerek szintúgy felhangzanak. (Ezek híján joggal távoznánk a moziból hiányérzettel.) Az első lemezt készítő felállás – Gyugyó bácsi mellett, Németh Károly billentyűs, Németh Alajos „Lojzi” basszusgitáros és Balogh „Szivacs” Jenő (az én kamaszkorom szeretett Minije) – egy raktár próbateremben nyomja a tutit.
Kisfaludy András bemutatja a jelent, pontosabban a közelmúltat, a Mini Acoustic-ot. Nos, aki e film előtt nem ismerte Kézdy Lucát, az felfedezheti zsenijét. Nem csupán elképesztő energiájú hegedűjátékát, hanem fantasztikus hangszerelését is. Mint elmondja: a vonósnégyes szerves része a produkciónak, nem puszta látványeleme. Megjegyzem, látványnak sem utolsók a csinos muzsikus lányok. Az egykori csinos lányokra sikamlós csajozós sztorikkal emlékszik Török Ádám.
(Szerkesztői megjegyzés: A Mini az 1993-ban megjelent 25 év rock című koncert CDjén előadja az Este a székelyeknél című Bartók-mű rockátiratát, de épp azért, hogy Török Ádámnak ne kelljen ifj. Bartók Bélával vitáznia, megváltoztatta a címét, így lett belőle: Éjféli találkozás Béla bácsival a Csiki Havasok alatt 1939. jún. 29-én – JBSz)
Lírai dokumentumfilm
Az emlékezést markáns látvánnyal emeli művészetté a rendező, amikor számos alkalommal (mintegy vezérmotívumként) bevágja a lágy szélbe kiakasztott régi papír fotográfiákat, hol elfedve a jelent, vagy épp előhívva a múltat. A látványvilág mindvégig túllépi a kreatív dokumentumfilm kereteit, költői kisfilmmé avatva az alkotást. Így jelenhet meg a véres fokos- harc, bemutatva a botozós tánc gyökerét, amelyről a folklorista mesél, Martin György széki gyűjtésének felvételei előtt, válaszolva a rendező és Papp Gyula kérdéseire, akik a népzene és Bartók kapcsolatáról faggatják.
A sztorizás szerves velejárója a humor. Ebből sem akad hiány. Sőt, Kisfaludy András jelenetté formálja, amint a Mini szovjetunióbeli koncertjén az értetlenkedő bárisnyák, a fullasztó hőség ellen Pravdából hajtogatott csákóval, s hűs lábvízzel védekezve hallgatták magyar progresszív rockot.
Nagyon hatásosak az erdélyi drónfelvételek. Legmeghatóbb az egyik esztenán sántikáló lovacska (szinte előrevetítve a befejezést).
Nagy István, aki 2011-től újfent a Mini basszusgitárosa, a vetítést megelőzően elárulta, miért helyettesítette őt a két évvel ezelőtti bulin Zsoldos Tamás, amiért lemaradt a filmet záró koncertfelvételről.
A koncert végén Török Ádám feltápászkodik a mikrofon elé állított székéről, segítséggel kapaszkodik meg botjában, hogy lemenjen a színpadról. Útközben visszapillant a közönségre. A kép kimerevedik. Akkor senki sem tudta, ez volt a búcsú.
Megjelent az Index.hu-n.
