A Fonó Budai Zeneház más-más időszakában szocializálódott, ahhoz változó intenzitással kötődő, de annak szellemiségét egyaránt magukénak érző személyiségek mesélnek tapasztalataikról. Lukács Miklós cimbalomművész metálkorszakáról, sikerekről és a Fonóval való kapcsolatáról is megemlékezik.
népzene
Kilépés a komfortzónából – Interjú Herczku Ágnessel
A Fonó Budai Zeneház más-más időszakában szocializálódott, ahhoz változó intenzitással kötődő, de annak szellemiségét egyaránt magukénak érző személyiségek beszélnek tapasztalataikról. Herczku Ágnes népdal- és világzenei énekes pályájának indulásáról, táncos karrierjéről, a lemezkiadásokról is mesél.
A preferenciánk a referenciánk – Interjú Horváth Lászlóval
A Fonó Budai Zeneház más-más időszakában szocializálódott, ahhoz változó intenzitással kötődő, de annak szellemiségét egyaránt magukénak érző személyiségek beszélnek tapasztalataikról. Horváth László menedzser, producer, a Fonó igazgatója mesél népzenéről, népi nevelésről, népi kultúráról és a Fonó történetéről.
Rokonságok és közelítések – Interjú Agócs Gergellyel
A Fonó Budai Zeneház más-más időszakában szocializálódott, ahhoz változó intenzitással kötődő, de annak szellemiségét egyaránt magukénak érző személyiségek beszélnek tapasztalataikról. Agócs Gergely népzenész, népzenekutató többek között a gyerekkoráról, pályájáról, a zenével való kapcsolatáról, Fonó zenekarról is mesél.
A néptáncolástól a WOMEX-ig – Interjú Liber Endrével
A Fonó Budai Zeneház más-más időszakában szocializálódott, ahhoz változó intenzitással kötődő, de annak szellemiségét egyaránt magukénak érző személyiségek mesélnek tapasztalataikról. Liber Endre népzenész, producer, a Hangvető igazgatója az őt érő zenei hatásokra, nevelésre, pályájának alakulására is visszaemlékezik.
Az autentikustól a popzenéig – Interjú Csík Jánossal
A Fonó Budai Zeneház más-más időszakában szocializálódott, ahhoz változó intenzitással kötődő, de annak szellemiségét egyaránt magukénak érző személyiségek mesélnek tapasztalataikról. Csík János prímás, zenekarvezető beszél a népzenével való találkozásáról, a Csík zenekarról, elismerésekről, a táncházmozgalommal való kapcsolatáról.
Folyamatosan tanulunk és tanítunk – Interjú Zsidei Jánossal
A Fonó Budai Zeneház más-más időszakában szocializálódott, ahhoz változó intenzitással kötődő, de annak szellemiségét egyaránt magukénak érző személyiségek mesélnek tapasztalataikról. Zsidei János Zsono hangmérnök, producer, a Fonó egykori igazgatója visszaemlékezik zenei pályájának indulására a kamaszkori zenekaralapításokig visszamenőleg, a hangtechnika iránti érdeklődéséről, a Fonóról.
Gazdagabban távozni – Interjú Lukács József Lujóval
A Fonó Budai Zeneház más-más időszakában szocializálódott, ahhoz változó intenzitással kötődő, de annak szellemiségét egyaránt magukénak érző személyiségek mesélnek tapasztalataikról. Lukács József Lujó fejlesztő mérnök, üzletember, a Fonó alapító-tulajdonosa visszaemlékezik mérnöki pályafutására, a Fonó alapítására és megnyitójára, a kezdeti nehézségekre, válságokra.
Élő és újraélhető népművészet – Interjú Kelemen Lászlóval
A Fonó Budai Zeneház más-más időszakában szocializálódott, ahhoz változó intenzitással kötődő, de annak szellemiségét egyaránt magukénak érző személyiségek mesélnek tapasztalataikról. Kelemen László népzenész, az Utolsó Óra Program vezetője és a Hagyományok Háza főigazgatója volt. Beszél többek között hagyományokról, táncházmozgalomról, zenélésről, népzenegyűjtésről, illetve karrierjének alakulásáról is.
„Szíved, ha szűk, a föld tágasságának mi haszna?” – Interjú Berecz Andrással
A Fonó Budai Zeneház más-más időszakában szocializálódott, ahhoz változó intenzitással kötődő, de annak szellemiségét egyaránt magukénak érző személyiségek mesélnek tapasztalataikról. Berecz András ének- és mesemondó elmondja, budapesti gyerekként hogyan ismerkedett meg az ízes népi nyelvvel, de beszél többek között pályájának alakulásáról, mesélőhajlamáról, amely egészen óvodás korában előjött, és amelynek köszönhetően a későbbiekben többször is a hátsó padokban találta magát az iskolában.