Izgalmas, egyben hiánypótló posztgraduális képzés indul szeptembertől az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán: dalköltő szakirányú továbbképzés. Jelentkezni május 15-ig lehet. Az ötletadóval, Kollár-Klemencz László, dalköltővel, az egykori Kistehén zenekar frontemberével beszélgettünk.
Miért kellene szakdiploma a pop-rock dalszövegíróknak?
Hogy nekik miért, azt nem tudom, de akik az irodalmat dalok formájában szeretnék megfogalmazni a világ számára, azoknak nem árt.
Ezek szerint az egykori énekmondók, bárdok, igricek mai utódait szeretnék kiképezni, magyar Bob Dylan-eket?
Már az ókori görögök óta voltak, aki gondolataikat dal formájában közölték, mint a rapszodoszok. Esetükben a szövegek nagyobb súlyt képviseltek a dallamnál. Ma sokan akadnak olyanok, akik nem szórakoztatóipari dalokat alkotnak. Mondanivalójuk nem kevesebb a szépírókénál, képzőművészeknél, kortárs zeneszerzőknél. Értékorientált művészeti alkotásuk formája pedig a dal.
Azért a szórakoztatóiparban is akadnak művészi szinten fogalmazó szövegírók, mint Hobo, Sztevanovity Dusán, Bródy János, Demjén Ferenc – hogy csak a klasszikusokat említsem.
Igen. Ők bizonyos értelemben dalköltők. Amíg az irodalomban megtörtént a szétválasztás a ponyva és szépirodalom között, úgy abban a fajta, egy szál gitáros, zongorás vagy dobos muzsika és a szórakoztatóipari zene esetében elmaradt. Ettől függetlenül Bob Dylan az amerikai kultúra része, amit Nobel-díjjal ismertek el.
Ezt elfogadható érvnek tartom Dylan kitüntetésére…
Mivel nincs dalköltészeti vagy zenei Nobel-díj, jobb híján, nem kaphatott mást, mint irodalmit. Hasonló magas minőséget alkotott Magyarországon a Cseh Tamás-Bereményi Géza páros. Munkáik a mai napig hatnak, sokakat inspirálnak. Az irodalmihoz hasonló szétválasztást segíthetjük azzal, ha olyan szinten oktatjuk a dalszerzést – már amit ebből oktatni lehet –, mint a prózaírók, költők esetében. Belőlük sem a bölcsészkar farag írót, azonban olyan eszközöket ad a hallgatók kezébe, amelyekkel képesek lesznek tehetségüket formába önteni.
Külföldön Leonard Cohennek vagy Vlagyimir Viszockijnak megjelentek kötetei, ám nálunk a dalszövegírók műveit nem tartják verseskötetre érdemesnek a kiadók.
Kis ország vagyunk, kis közönséggel, nyelvünk miatt zárt kultúrával. A kulturálisan nyitottabb országokban, például Angliában vannak olyan újságok, amelyek az irodalmi értéket képviselő dalszerzőkkel foglalkoznak, könyvkiadók pedig az ő munkáikat jelentetik meg.
Említetted a Cseh Tamás–Bereményi Géza párost. Egyikük szövegeket írt, másikuk zenét és előadta a dalokat. A ti képzéseteken kizárólag a dalszövegírással foglalkoztok, netán zeneszerzéssel is?
Ahonnan megfogható ez a dolog, az az irodalom. Tervezzük, hogy a Magvető Könyvkiadóval megjelentetjük a dalköltészet legjobbjait, az antológiát irodalmárok válogatnák össze. A világ dalköltői nem bonyolult zenéikről ismertek, de dalaik irodalmi értéke semmivel nem kisebb bármely szépirodalmi műénél. Mint Hegedűs József, Okos Viola, Barkóczy Noémi alkotásai. Ők a zenén keresztül tudják a legjobban kifejezni gondolataikat. Ahogy Cseh Tamás és Bereményi Géza hatása a mai napig tart, úgy, reméljük, tőlünk is kikerül néhány tehetség, akik hatást gyakorolnak a jövőre, sőt, a jelenre, sőt, még a könnyűzenére is.
Eddig hangszeres dalokról beszéltünk, vajon a slam poetry szintén a dalköltészethez sorolható?
Egyértelműen. Meg is hívtam oktatni Kemény Zsófit.
Akkor lássuk a tanári kart, hiszen akik erre a képzésre jelentkeznek, azok számára talán ez a legfontosabb.
Az elméleti tárgyakat – prozódia, verstan, formatan, szövegírás, stilisztika, irodalomelmélet – a bölcsészkar, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet legjobb oktatói viszik majd. Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézete biztosítja a zeneelméleti ismereteket, mint például szolfézst, hangszerelési alapismereteket, kreatív dalszerzést. Lesz plusz tárgy is, a dalkultúra-történet, görögöktől a mai napig. A gyakorlati oktatásáról sokakkal tárgyaltam. Balla Gergellyel, a Platon Karataev zenekar énekes, gitáros dalszerzőjével, aki dalszövegírói mesterkurzusokat szokott tartani, Dargay Marcell kortárs zeneszerzővel, Grecsó Krisztián, író, költő, dalszerzővel, a Grecsó-Hrutka Tandem énekesével, Háy János író, költő, drámaíróval, Kemény Zsófi költő, író, slammer-rel, Lackfi János költővel, íróval, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kreatív írás programja egyik elindítójával, Másik János zenész, multiinstrumentalista, dalszerzővel, aki a Levél nővéremnek és Levél nővéremnek 2. lemezeken Cseh Tamás alkotótársa volt, Menyhárt Jenő gitáros, énekes zeneszerző, szövegíróval, aki maga az Európa Kiadó, Sebő Ferenc népzenész, zeneszerző, népzenekutatóval, Szendrői Csaba költő, dalszerző, szövegíróval, az Elefánt frontemberével, Víg Mihály zeneszerző, szövegíró, gitáros, énekessel, a Balaton alapítójával, Weyer Balázzsal, világzene szakértővel, a Hangvető programigazgatójával, Végső Zoltán zenekritikus, újságíróval. Tervezünk mesterkurzusokat, amelyeken kortárs dalszerzők mesélnek az életükről, illetve egy alapítvány létrehozását, hogy az egyetem falain kívül is teret és lehetőséget biztosítsunk a hallgatóknak dalköltészeti esteken, a Trefort-kertben nyári fesztivált szervezünk. Legközelebb március 14-én a Várkert Bazárban a „Dalköltők” esten fellép Víg Mihály, Másik János, Grecsó Krisztián, Balla Gergely, Barkóczi Noémi és én a kamarazenekarommal.
